Az UV a legnagyobb darabsz�mban gy�rtott magyar villamos. Sok�ig volt Budapest villamosk�zleked�s�nek meghat�roz� t�pusa. Kultikus j�rm�.

Az UV el�dei

Az 1939-ben bemutatott TM t�pusjel� (Stuka) villamosok kiemelkedtek kort�rsaik k�z�l. Az akkori villamosokhoz k�pest sokkal jobban gyorsult, volt benne utast�ri f�t�s, �s villamosf�kkel f�kezett. Ennek az volt az el�nye, hogy nagy hidegben is �zembiztos volt. A kor�bbi villamosok ugyanis l�gf�kkel �lltak meg, �s ha befagyott a f�kt�ml�, nem fogott a f�k. A Stuk�k k�t vezet��ll�sosak voltak, �s �ltal�ban sz�l�ban k�zlekedtek. A m�sodik vil�gh�bor�ban sok Stuka megs�r�lt. A Ganz gy�r kiv�lasztott h�rom roncsot, amikb�l egy h�romr�szes, t�vkapcsol�s� szerelv�nyt �p�tett. 1948 m�jus�ban elk�sz�lt az UV protot�pus�nak tekinthet� Szellem, aminek t�pusjele TV. A 6-os vonalon kezdte meg szolg�lat�t a k�t motorkocsib�l �s egy p�tkocsib�l �ll� szerelv�ny. Eredetileg Stuka forg�v�zakkal �zemelt, ezt 1949-ben k�ls� csap�gyaz�s� Ganz forg�v�zakra cser�lt�k, olyanra, mint ami az UV-n is van. Ett�l val�sz�n�leg hangosabb lett. Motorja 42 l�er�s Ta 1,12 jelz�s� volt, amit �csimotornak is h�vtak. Az UV-kba kezdetben ilyet �p�tettek, de az els� 19 darab ut�n er�sebbet raktak bel�j�k. A Szellem gyakran meghib�sodott. A k�t motorkocsi p�lyasz�ma 3700 �s 3701; a p�tkocsi� 3800 volt. A 3700 �s 3701 ma is l�tezik, Zugl� kocsisz�nben t�rolj�k. (A 3800-ast vissza�p�tett�k)

�t az UV-ig

1950-ben a F�v�rosi Villamosvas�t K�zs�gi V�llalat (FVKV) a Ganz gy�rt�l hatvan j�rm�vet rendelt. A Ganz fel�gyeleti szerve, a Koh�-�s G�pipari Miniszt�rium nem engedte meg a Ganznak a villamos gy�rt�s�t. 1951-ben m�r a F�v�rosi Villamosvas�t (FVV) �zemeltette a villamosh�l�zatot Budapesten. Ennek fel�gyeleti szerve tiltakozott a villamosgy�rt�s le�ll�t�sa ellen. A Koh�-�s G�pipari Miniszt�rium tov�bbra sem engedte meg a villamosgy�rt�st, csak p�tkocsit �s trolibuszt tudott volna biztos�tani az FVV-nek, azt sem biztosan. 1953-ban a Koh�-�s G�pipari Miniszt�rium elfogadta az FVV javaslat�t egy Stuk�hoz hasonl� m�ret� villamos gy�rt�s�ra, amiben kik�sz�b�lik a Stuk�k hib�it.

Megindul a gy�rt�s

UV t�pus� villamos a budapesti K�lvin t�ren. A k�t motorkocsi k�z� egy p�tkocsi is csatolhat�.

A villamosok elektromos berendez�s�t a Klement Gottwald Villamoss�gi Gy�r k�sz�tette, ami a Ganz akkori neve volt. A kocsiszekr�nyt a Gy�ri Magyar Vagon- �s G�pgy�rban gy�rtott�k. Az els� k�t szerelv�nyt csak 1955 v�g�re siker�lt elk�sz�teni, valamint tov�bbi kett�nek a karossz�ri�j�t. 1956 elej�n adt�k �t az els� k�t darabot az FVV-nek. 1956. �prilis 3-�n megkezdt�k szolg�latukat a 2-es vonal�n, nem sokkal k�s�bb pedig a 28-ason is. Kezdetben sokszor meghib�sodtak az UV-k, �gy gyakran kellett �ket Stuk�val p�tolni. Eleinte sz�l�ban k�zlekedtek. Megtehett�k, mert k�t vezet��ll�suk volt. 1957. december 7-�n forgalomba �ll�tott�k a 100. UV-t.

Az UV-k n�gy sorozatban k�sz�ltek:

�v	p�lyasz�m	t�pus
1956 – 1957	3200 – 3249        (50 db)	UV1
1958 – 1959	3250 – 3299        (50 db)	UV2
1959 – 1961	3300 – 3474        (175 db)	UV3
1962 – 1965	3800 – 3899 (100 db)	UV5

Az UV1-UV3 sorozatokon m�g k�t vezet��ll�s volt. A kontaktorok, amik a kapcsol�sra szolg�lnak, oldalt helyezkedtek el. Eredetileg p�tkocsi vontat�s�ra nem voltak alkalmasak, mert nem volt rajtuk erre val� csatl�s. Kerek volt a viszonylatsz�m tart�j�nak �vege a homlokfalon, �s f�nysz�r� helyett sug�rvet� volt rajtuk. Rug�s cseng�gombbal lehetett csengetni. A m�szerfal egy kis red�nnyel volt z�rhat�. A vezet�f�lke nyitott volt.
Az UV4 sorozat csak pap�ron l�tezett. Egy hosszabb kocsiszekr�ny� villamos lett volna, de m�g protot�pus sem k�sz�lt bel�le.
�sszesen 375 db UV-t gy�rtottak; �gy lett a legnagyobb darabsz�mban gy�rtott magyar villamos.

A fel�j�t�sok kora

Az 1960-as �vekben folyamatosan ki�p�tett�k a m�sodik vezet��ll�st a r�gebbi UV-kb�l, illetve az UV5 villamosok m�r gy�rilag csak egy vezet��ll�ssal rendelkeztek. A kontaktorszekr�ny a kocsi B v�g�be ker�lt, a m�sodik vezet��ll�s hely�re. �gy hely szabadult fel. Az egy vezet��ll�sos villamosok ezut�n csatolva, vagy egy p�tkocsi k�zbeiktat�s�val k�zlekedtek. Az UV-k k�z�l csak a 4. (UV5) sorozat rendelkezik kett�s tol�ajt�val k�z�pen. Itt egy k�tfokos l�pcs�t alak�tottak ki, megk�nny�tve az utascser�t. Az UV5-re, annak ellen�re, hogy magaspadl�s, k�nyelmesen fel lehet sz�llni. Az els� p�tkocsis UV-szerelv�ny a 49-es vonal�n k�zlekedett 1957-ben, �s az a j�rat 2007 tavasz�ig ilyen szerelv�nyekkel k�zlekedett.
K�s�rleteztek k�t p�tkocsis �zemmel is, de nem v�lt be, mert t�l nagy volt a szerelv�ny t�mege.
1962-ben egy csukl�s UV villamossal is k�s�rleteztek. K�t s�r�lt motorkocsib�l (3235 �s 3258) alak�tott�k ki. A kocsik B v�gei k�z� egy k�z�pr�szt �p�tettek. A kocsik 4 motorj�b�l kett�t kiszedtek, hogy a k�z�pr�sz elf�rjen. Emiatt a j�rm� t�meg�hez k�pest alacsony volt a teljes�tm�ny, �s a motorok t�lterhel�dtek, hiszen t�bb mint k�tszeres t�meget kellett feleannyian megmozgatniuk. Utolj�ra 1965-ben k�zlekedett. 1966-ban visszaalak�tott�k k�t k�l�n motorkocsiv�.
1958-1959 k�z�tt k�sz�lt el a t�pus alum�niumv�zas kivitel� vari�ci�ja, az UZ. A k�t protot�pus el��ll�t�sa a felhaszn�lt anyagok miatt l�nyegesen dr�g�bb volt; viszont a kisebb s�ly miatt 23%-kal kevesebb energi�t fogyasztottak.
Az UV-kra a hatvanas �vekben elektromos cseng�t �s ir�nyjelz�t szereltek. A cseng�t egy ped�llal lehetett m�k�dtetni. Amikor m�g rug�s cseng� volt, a mikrofon kapcsol�ja volt az a bizonyos ped�l, ez�rt kezdetben el�fordult, hogy a villamosvezet�k csenget�s helyett a m�szerfalra csaptak, illetve bemond�s helyett csengettek.
A nyolcvanas �vekben gyakran kigyulladtak az UV-k. Ennek oka a gy�rilag beszerelt gumiszigetel�s� k�belek el�reged�se, �s a rossz szell�z�s volt. A BKV ez�rt PVC szigetel�s� k�belekkel pr�b�lkozott, �s a szell�z�s �rdek�ben a jobban meleged�ket a szell�z�h�z k�zelebb helyezte, valamint nem k�t�tte csokorba azokat. K�s�bb n�met gy�rtm�ny� Feuer-STOP �g�sg�tl�val is bef�jt�k a k�beleket.

1993-ban h�sz UV3 motorkocsit �talak�tottak. Ezek lettek a MUV-ok, vagyis a moderniz�lt UV-k. Vissza�p�tett�k a m�sodik vezet��ll�st, �s f�t�st, valamint csill�mpadl�t �s f�nycs�ves vil�g�t�st szereltek bel�j�k. Az �l�seket k�rpitbevonat�ra cser�lt�k. 1993-t�l '96-ig a 17-esen j�rtak, 1996-t�l 2003-ig a 30-ason �s az 52-esen. Sz�l�ban vagy csatolva k�zlekedtek, ha csatolt�k �ket, mindk�t motorkocsi �ramszed�je fent volt, mert a MUV-okn�l megsz�ntett�k az er�s�ram� csatl�st. 2003-ban f�vizsg�ra kellett volna menni�k, de ez p�nzhi�ny miatt elmaradt. A BKV-n�l a kocsik elbont�s�r�l d�nt�ttek. Egyet siker�lt csak megmenteni – a 3430-ast – a VEKE k�zbel�p�s�vel.

A kilencvenes �vekben az UV-k t�bbs�g�n megsz�ntett�k a k�zif�ket, �s rug�er�t�rol�s r�gz�t�f�ket �p�tettek be. Az utols� k�zif�kes UV-t 2001-ben �p�tett�k �t. Szint�n a 90-es �vekben ker�lt t�bb UV kocsiba is csill�mpadl� �s f�nycs� vil�g�t�s. A MUV-okat eredetileg �gy tervezt�k, hogy k�t f�nysz�r� legyen rajtuk. A selejtezett 3299-es psz. kocsiba be is �p�tettek k�t f�nysz�r�t, de l�tt�k, hogy ez nem t�l megnyer�en n�z ki, ez�rt el�lltak ett�l az �tlett�l.

Napjainkban

A k�tezres �vek elej�re jelent�sen visszaszorult a t�pus a f�v�rosi s�nekr�l. Kezdetben a n�metorsz�gi Hannoverb�l v�s�rolt TW 6000-es csukl�s villamosok, k�s�bb a Combinok �rkez�s�vel a Nagyk�r�tr�l felszabadult Ganz csukl�sok v�ltott�k fel az addig UV-val kiadott vonalakat. Az �vtized k�zep�re mind�ssze 40 motor- �s 20 p�tkocsi k�zlekedett. Utolj�ra D�l-Bud�n a 41 �s 47 viszonylatokon, a Budafoki kocsisz�n �llom�ny�ban voltak UV-k. 2007. augusztus 21-�n v�gleg megsz�nt a haszn�lata, amikor a Szabads�g h�d lez�r�s�val a 47-es viszonylat utols� UV villamosait is kivont�k a forgalomb�l.

A BKV az UV kocsik egy r�sz�t eladta, a t�bbit sz�tv�gta, esetleg elaj�nd�kozza. A 3200 p�lyasz�m� villamos a szentendrei BKV M�zeumba ker�lt.

A motorkocsik jellemz�i

T�meg: 19 750 kg

�tk�z�k k�z�tti hossz: 13 500 mm (UV1-3) 13690 mm (UV5)

Kocsiszekr�ny:

V�z: ac�l

Hossza: 12 600 mm

K�ls� sz�less�ge: 2300 mm

Magass�ga: 3100 mm

Padl�magass�g: k�z�pen 783 mm, a kocsiv�gekn�l 668 mm

Nett� alapter�let: 18,8 m2

Befogad�k�pess�g: 94 f� (5 f�/m²–rel sz�molva)

Hajt�s:

Motor: 4 db Ta 1,18 t�pus�, 37 kW

Tengelyk�plet: Bo'Bo'

Tapad�si ar�ny: 100%

Ajt�k: s�r�tett leveg�s m�k�d�s� teleszk�pajt�k

F�kek: villamosf�k, akkumul�toros s�nf�k, rug�er�t�rol�s r�gz�t�f�k

Vontat�si fesz�lts�g: 600 V egyen�ram

Utast�rvil�g�t�s: izz� vagy f�nycs�

Vez�rl�s: kontaktoros

Minim�lisan j�rhat� p�lya�vsug�r: 18 m

Ker�k�tm�r�: 670 mm

Nyomt�vols�g: norm�l – 1435 mm

Enged�lyezett sebess�g: 50 km/h

P�tkocsik

A t�pushoz nem k�sz�ltek sorozatban p�tkocsik; a k�l�nf�le kor�bbi – Gy�rben �s Dunakeszin k�sz�lt –- p�tkocsikat �p�tett�k �t az UV "st�lus�ban". Az �talak�t�sokat �vtizedeken �t t�bb l�pcs�ben val�s�tott�k meg, ez�rt az egyes kocsik k�z�tt l�that� k�l�nbs�gek vannak.

Eredeti �p�t�si �v	p�lyasz�mok
1939	5800–5809
1942	5810–
1949	5892–
1951	5940–5988
1953–1954	6000–